Donald J. Trump amerikai elnök és Sanae Takaichi japán miniszterelnök washingtoni találkozójukon új kezdeményezéseket jelentettek be az amerikai–japán szövetség megerősítésére, a gazdasági biztonság fokozására és az elrettentő képesség növelésére, egy szabad és nyitott Indo–csendes-óceáni térség érdekében.
Az elnök kiemelten foglalkozott az amerikai gazdák, állattartók és termelők érdekeivel, és ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja az amerikai agrártermékek piacra jutását Japánban.
A felek megerősítették a 2025-ös amerikai–japán Stratégiai Kereskedelmi és Beruházási Megállapodás keretében már februárban bejelentett, három nagy japán beruházási projekt első ütemét, összesen 36 milliárd dollár értékben. Emellett az Egyesült Államok üdvözölte a második beruházási csomagot is, amelynek részeként a GE Vernova Hitachi akár 40 milliárd dollárt fektet be Tennessee és Alabama államokban kis moduláris atomerőművek építésébe, illetve további mintegy 33 milliárd dollárt természetesgáz-alapú erőművek létesítésébe Pennsylvaniában és Texasban.
Beruházásbiztonság, vízumkönnyítés, nemzeti parkok
Washington és Tokió megállapodott abban, hogy szorosabban működnek együtt a beruházások biztonságának erősítésében, különös tekintettel a nemzetbiztonsági kockázatot hordozó beáramló tőkére. Japán jelezte, hogy tovább szigorítja az ilyen jellegű befektetések átvizsgálásának mechanizmusát, ezzel is támogatva az érzékeny ágazatok védelmét.
Az Egyesült Államok üdvözölte, hogy Japán aktívan támogatja az amerikai „reindustrializációt”, vagyis a gyártókapacitások hazatelepítését. Ennek keretében Washington vállalta, hogy előnyben részesíti a vízumügyintézést azon ideiglenes üzleti utazók számára, akik jelentős beruházásokat hoznak az országba, amerikai munkavállalókat képeznek ki, vagy kritikus szaktudást, technológiát hoznak magukkal. A két ország egy új együttműködési megállapodást is aláírt a nemzeti parkok használatának, megőrzésének és kezelésének támogatásáról.
Ellátási láncok és energiabiztonság
A tárgyalások központi témája volt a stratégiai ellátási láncok – különösen a kritikus nyersanyagok – sebezhetősége, illetve a gazdasági és geopolitikai riválisok által jelentett kockázat. A felek megerősítették, hogy rövid távon is konkrét lépéseket tesznek a megbízható, „baráti” ellátási láncok kiépítésére a kulcsfontosságú infrastruktúra és iparágak esetében.
Az elnök és a miniszterelnök üdvözölte az Indo–csendes-óceáni Energiabiztonsági Miniszteri és Üzleti Fórum eredményeit, amely 17 térségbeli minisztert és több száz üzleti vezetőt hozott össze, több mint 50 milliárd dollárnyi projektet és beruházást bemutatva az Egyesült Államokban és a régióban. Egy új együttműködési megállapodás alapján a két ország felgyorsítja a közös K+F‑et és ipari együttműködést a mélytengeri kritikus nyersanyagforrások – például a Japánhoz tartozó Minamitorisima-sziget közelében található ritkaföldfém-tartalmú iszap – kereskedelmileg is életképes kitermelésére.
Washington és Tokió Kritikus Nyersanyag Akciótervet fogadott el a termelés növelésére és a források diverzifikálására. A felek egy többoldalú kereskedelmi kezdeményezésben gondolkodnak, amelyben árminimumok vagy más piaci eszközök is szerepet kaphatnak, hogy stabilabbá tegyék a kínálatot, és csökkentsék a kiszolgáltatottságot az egyoldalú exportkorlátozásokkal szemben.
Technológia, tudomány és űrkutatás
Az Egyesült Államok és Japán a jövőben is szorosra fűzi tudományos, technológiai és űrkutatási együttműködését. Az amerikai energiaügyi minisztérium és Japán oktatási, kulturális, sport-, tudomány- és technológiai minisztériuma szándéknyilatkozatot írt alá az MI-alapú tudományos felfedezések, a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantumtechnológiák területén folytatandó közös munkáról.
Egy új megállapodás értelmében az amerikai Argonne National Laboratory, a japán RIKEN és Fujitsu, valamint az NVIDIA közösen gyorsítják fel a jövő számítógépes architektúráinak és megoldásainak fejlesztését, az állami kutatóintézetek és a magánszektor partnerségére építve. Az űrkutatás terén a NASA Artemis programja keretében amerikai és japán űrhajósok térnek vissza a Holdra egy japán fejlesztésű, túlnyomásos holdjáró segítségével. A két ország bővíti az alacsony Föld körüli pályán zajló együttműködést, részt vesz a NASA által vezetett holdbázis programban, és még az idei évben pályára állítja a Nancy Grace Roman űrteleszkópot, valamint az MMX Mars-hold kutató missziót.
A technológiai együttműködés része a biotechnológiai és gyógyszeripari ellátási láncok ellenálló képességének növelése is az úgynevezett 2025-ös Technológiai Prosperitási Megállapodás keretében. A két állam 2025-ben több járványügyi hírszerzési jelentést osztott meg egymással, 19 közegészségügyi eseményt azonosítva, ami gyorsabb felismerést és reagálást tett lehetővé.
Védelmi együttműködés és elrettentés
Washington üdvözölte Japán elkötelezettségét, hogy gyors ütemben erősítse saját védelmi képességeit, növelje védelmi költségvetését, és tovább mélyítse az együttműködést az amerikai haderővel Japánban és a térségben. A két ország megerősítette, hogy fejlett képességeket telepít Japán területére, ezzel erős, elrettentésre épülő védelmi pozíciót kialakítva.
A felek megállapodtak abban, hogy 2026-ban is szorosan koordinálják erőfeszítéseiket, a 2025-ben sikeresen végrehajtott Typhon rakétarendszer japán telepítésére építve. Az AIM-120 AMRAAM légiharc-rakéta közös gyártásáról készült megvalósíthatósági tanulmányt követően a két ország felméri, Japán hogyan tudná növelni a gyártókapacitást. A rakétavédelmi együttműködés érdekében cél, hogy a Standard Missile 3 Block IIA típusú elfogórakéták japán gyártása a jelenlegi négyszeresére ugorjon. Az Egyesült Államok üdvözölte azt is, hogy Japán biztonságos, szuverén felhőplatformot fejleszt a kormányzati adatok számára, ami megkönnyíti a kétoldalú információmegosztást, tervezést és koordinációt.
Regionális biztonság: Tajvan, Észak-Korea, szövetségi háló
Trump és Sanae Takaichi hangsúlyozták, hogy a Tajvani-szoros békéje és stabilitása a térség biztonsága és a globális jólét szempontjából is nélkülözhetetlen. Kinyilvánították támogatásukat a párbeszéden alapuló, békés rendezés mellett, és elutasítottak minden olyan kísérletet, amely egyoldalúan, erővel vagy kényszerrel próbálná megváltoztatni a status quót.
Az Egyesült Államok és Japán megerősítette elkötelezettségét Észak-Korea teljes nukleáris leszerelése mellett, valamint a Japán–USA–Dél-Korea hármas együttműködés erősítése mellett. Washington támogatja Japán azon törekvését is, hogy mielőbb megoldást találjon az észak-koreai emberrablások ügyére. A felek arról is megállapodtak, hogy harmadik országokban is összehangolják fellépésüket a stratégiai versenytársak és „renitens államok” okozta kihívások kezelésére.